Nos, akkor a tények. Nagyon szerettem volna már egy ritkább sirállyal összeakadni, de ezúttal sem volt szerencsém. Gáborék tapasztalata az, hogy délután gyűlnek be a nagyobb sirályok, így nagyobb esély csak 13 óra után van arra, hogy mondjuk egy ezüsttel találkozzak. Én azonban csak délelőtt 9-től 10-ig tudtam kimozdulni a tetthelyre, így jelentősen csökkentettem az esélyeimet.
Volt egy fiatal sztyeppi:
és öreg sárgalábú sirály is:
Az alábbi képen már inkább egy fiatal sárgalábúra tippelnék, de a csőre nem olyan erős, mint az megszokott ettől a fajtól.
Itt meg egy fiatal és egy öreg sárgalábú együtt. (Balra pedig egy dankasirály)
Az alábbi egyed viszont már megint inkább a sztyeppi sirály fiatalja lehetett.
(A világos szárnybélés legalábbis nekem ezt mutatja - aki mást mond, ne hallgasson!)
A vízálláson bíbicek, füstös és réti cankók mellett vagy 30 sárszalonka is tartózkodott, de úgy tűnt, hogy további madarászós és fotós élményekben már nem lesz ma részem. Miközben a kocsihoz ballagtam visszafelé, a Tócó patakban egy szép szürke gém tollat pillantottam meg. Olyan távol volt, hogy nem volt esélyem arra, hogy kihalásszam a vízből, így aztán a partról fotózgattam. Közben persze átállítottam a fényképezőgépen pár értéket (autofókusz pont, fénymérés...), amiről persze meg is feledkeztem...
Már be is raktam a kocsiba a cuccot, amikor megláttam, hogy D-DNy irányban három ragadozó kering. Kissé unottan (egerészek lesznek úgyis...) kézitávcsővel rájuk néztem és meglepődtem rendesen, amikor láttam, hogy az egyikük egy sas, méghozzá jókora méretű!
Szerencsére a teleobjektív még rajta volt a gépen, így gyorsan kikaptam az ülésről, és fotózni kezdtem a madarat. ). Sajnos az átállított értékek miatt a fotók minősége némi kívánnivalót hagy maga után. A sas viszonylag "közel" volt, az egerészek pedig közben rendre piszkoskodtak vele, úgyhogy rövid idő után DK-felé távozott. A terpesztett hosszú és sok ujj, a széles szárny és a meglehetősen sötét színezet miatt bennem még a fekete sas is felmerült lehetőségként, de utólag átnézve a képeket, ezt kizárhatom. Ahogy Papp Gábor is rögtön rávágta a fotót megpillantva: ez egy öreg parlagi sas! Bár a www.birding.hu adatbázisából sikerült kihámozni, hogy Debrecenben ez már az ötödik megfigyelése a fajnak, öreg példányt ezt megelőzően csak egyetlen alkalommal (még 2005 áprilisában) láttak, akkor a Botanikuskert fölött körözött egy madár. Az adult egyedek a szakirodalom szerint EGÉSZ ÉVBEN a költőhely közelében maradnak, így aztán adódik a kérdés: lehet, hogy még a fokozottan védett faj fészkelését is sikerül egyszer majd bizonyítani városunk határából??! De szép is lenne... Bár nekem valószínűbbnek tűnik, hogy itt mégis inkább valami vonuló vagy kóborló példányról lehetett szó!
