Délutáni kiruccanás

Ma délután a Lovász-zugi tavakat kerestem fel. Bíztam benne, hogy a partimadarak most sem fognak hiányozni, és nem is kellett csalódnom. Rögtön sikerült egy parti lilét találnom: A közelében egy kis lile is mozgott, így jól össze lehetette vetni a két faj közötti különbséget. A nagyobb termetű, gömbölyűbb parti liléhez képest a karcsúbb kis lile hosszabb lába is azonnal feltűnő:
Időnként kisebb csapat réti cankó repült át fölöttem. Bár a limikolákhoz hasonló kisebb termetű madarakról röpképet csak igazán gyors autofókusszal bíró gépekkel lehet készíteni, időnként szívesen próbálkozom a lehetetlennel:-))

Már-már azt hittem, hogy a rétieken kívül csak pajzsoscankókat találok, amikor sikerült felfedeznem valami "újat". Fiatal tollruhás sarlós partfutó! Ezen a képen még aránylag közelről láttam, később még komoly fejtörést okozott , amikor egy másik példánnyal réti, illetve pajzsos cankók között mozgott.

Előbbiekkel kb. azonos méretű, a pajzsosoknál viszont jóval kisebb termetű madár. Az alábbi képen jól látszanak azért a fő bélyegek, így végül mégiscsak sikerült eldönteni, hogy nem valami nagy ritkaságról van szó. (Bár ez a faj sem túl gyakori, legalábbis Debrecenen belül nem sok adata van még.)

Parti-madarakkal

Ma újra ellenőrizhettem a TKM-tározó madárvilágát. Tegnap a Lovász-zugi tavakon két Temminck-partfutó került elő, joggal reméltem hát, hogy itt is látok ma valami érdekeset. A gólyatöcsök száma már meghaladta a harmincat, örvendetesen gyűlnek megint! Nagyon nézegettem a szomszédos iszapzátonyt. Jó lenne ide besátrazni, annál is inkább, mert ismét ritkább fajok táplálkoztak rajta. Elsőként mindjárt egy parti lile: A további keresgélésre két Temminck-partfutó is előkerült (a képen jobbra), de ami még nagyobb öröm volt, három havasi partfutót is sikerült találnom! (balra) Eddig egy olyan év volt, amikor hasonlóan változatos limikolakínálat fogadott, akkor még sarlós partfutólkat is találtam. De a fő időszak még csak most kezdődik, talán ennél csak jobb lehet -gondoltam.
Épp azt szemléltem, hogyan lehetne jó leshelyet készítenem, vagy egyáltalán lejutni a limikolák közelébe, hogy végre igazán jó fotót készíthessek róluk legközelebb, amikor valami mást vettem észre. Átrepült előttem egy ma (idén) még nem látott madár, majd a szomszédos tavon a vízre szállva gyorsan úszkálni kezdett. Vékonycsőrű víztaposó!!!

Nagyon megörültem neki. Szinte minden évben augusztus végén jellemző itt a megjelenése, sőt egy alkalommal (októberben) még a ritkább laposcsőrű rokona is előkerült már. Ennek ellenére nekem nagy öröm vele találkozni, és mindig arra pályázok, hogy egyszer tisztességes képet is sikerüljön róla készítenem. Ez még ma sem az igazi, de mivel épp a les előtt mozgott, talán lehet még szerencsém. A madár egyébként egy fiatal példány, ahogy az ebben az időszakban ez a legjellemzőbb. Talán már ez a kép is visszaad valamit a madár kecsességéből és szépségéből, de azért remélem, lesz ez még jobb is!!!