Malomházától a Kondásig

A nyári szünet finisében tettünk ma egy hortobágyi kirándulást a lányokkal. A malomházi bemutató területen még nem jártunk, így első utunk szafarisra sikeredett:-)) Ismerkedésünket a keselyűkkel kezdtük. Itt Dudás Miklóssal is találkoztunk, így "első kézből" tudtuk meg a legfontosabbakat ezekről a különleges madarakról. A visszatelepítési programra Romániával és Szlovákiával együtt próbálnak pályázni, reméljük sikerrel. Bár megszaporodtak az észlelések mostanában, még mindig elég ritkaságszámba megy egy keselyűvel való találkozás. Nekem most is csak itt, a bemutató területen sikerült látnom néhány fakó keselyűt. Az élmény így nem teljes, de azért a madarak látványa mégis megérdemelte a figyelmet:

Akárcsak a rétisas portréja, ami sohasem lesz akkora dicsőség, mint egy szabadban lencsevégre kapott madár megörökítése, az impozáns madár azonban így is élményt jelentett. Igazi sastekintet:

Majd a Madarász Sulis gyerekek számára tanulságos lesz egy igazi ragadozó lábának tanulmányozása.

Íme a tananyag:

A sakált sajnos nem találtuk, a nagy hőségben biztosan elhúzódtak a hűvösbe.

 Két rokona azonban szépen mutatkozott. 

A róka:

és a farkas:

Persze a vadlovakat is meg kellett örökíteni:

És miközben visszafelé ballagtunk, a keselyűket is még egyszer felkerestem:

A Hortobágy-Halastó a gyerekeknek is mindig élmény, főleg, amióta a kisvasút üzemel. Tettünk hát egy látogatást a Kondásra is.

Szürke gém:

Fattyú szerkő, amint épp lecsapott valami kis halra, de az ügyesebb volt nála. A remélt zsákmány helyett csak egy kis vega kaja akadt a csőrébe...

Miközben a vízcseppektől szabadult meg röptében, érdekes pozíciót vett fel:

Íme egy klasszikus fattyúszerkő-röpkép:

Egy első éves küszvágócsér is bejött a leskunyhó elé. Jól látszik a "sapka" és a madár  narancstövű csőre:

A szárny sötét színű karpális csíkja is jó bélyeg lehet a faj esetében:

Nagy kócsagot és szürke gémet már fotóztam előnyösebb helyzetben is, most ennyire futotta:

A visszafelé robogó kisvasútról minden remény nélkül próbáltam megörökíteni a nagy és a kis kócsagot egymás mellett. Mégis sikerült, legalább dokumentum jelleggel az összehasonlítás végett. 

Én és a kisöcsém...

Abádszalóki hajóúton

Ma reggel sarudi szállásunk udvarán Dorkával és Blankával kimentettünk egy barna ásóbékát, aki örömében boldogan kaparta el magát a kerti földben: 

Szerettünk volna végre a Tisza-tavon egy hajókirándulást tenni. Két napunkba telt, mire kinyomoztuk, hogy Abádszalókon ilyesmire van lehetőség, de a nagy hullámzás miatt erre még várni kell, sőt megtudtuk, hogy  ha nincs elegendő vendég (min. 6 fő, de max. 12), akkor szintén nem biztos a hajó indulása. Ma megkíséreltük a lehetetlent. és szerencsénk volt. A délutáni fények csodálatosak voltak, ezt a sárgalábú sirályt sikerült megörökíteni először:

Az éppen nem működő vízisí-pálya is remek sirályvártának bizonyult. Sőt, igen messziről még egy etető csért is sikerült megfigyelnünk:

Azért a dankák voltak a leggyakoribbak, egy-egy küszvágó csér csak ritkán keveredett közéjük:

De a madarakon kívül a tájat is érdemes volt szemmel tartani. Az abádszalóki öbölnek tényleg van egy kis "Balaton" hangulata:

Vízi világ Poroszlón

Tisza-tavi nyaralásunk nem sikerült a legfelhőtlenebbül. (Szó szerint, ugyanis pocsék idő volt.) A mai napon (kedden) legalább nem esett, így meglátogattuk  Poroszlón a vízi sétányt és tanösvényt. Hajóval vittek bennünket a pallórendszerig, ahonnan felderíthettük a terepet. Az első madármegfigyelő helyről már akadt is látnivaló és a nem túl jó fények ellenére fotózni is próbáltam. Míg az alábbi fattyúszerkőket fotóztam, a betekintőben magyarázó túravezető elmondta, hogy fattyúszerkők most nincsenek, valószínűleg fiatal dankákat látok csak:-)

"Nem nagyon jellemőek a küszvágó csérek sem most" - tette hozzá, én meg közben lencsevégre kaptam az alábbi madárkát:

Tavitózsából viszont nem volt hiány. A korábbi árvíz miatt elhúzódott a szép növények virágzása, így most még teljes pompájukban csodálhattuk meg őket:

Szintén gyakori volt a kárókatonák jelenléte. 

Sajnos a fények nem segítették a fotózást, de emlékül róluk is álljon itt egy kép: