Halászni próbáló vörös vércse

Ma délután a TKM-tározó volt soron. Majdnem a gátig lehetett autózni, amivel legalább fél órát nyertem. Körbejártam a déli tavakat, és sajnos meglehetősen gyér madármozgást tapasztaltam. Egy búbos- sok kis vöcsök, néhány száz szárcsa, pár tucat csörgő réce volt csak a vizeken. 

Szárcsáról már régen volt fotó a blogban, most álljon itt egy:

Két tavon zátonyok is vannak, az elsőn rögtön partimadarakat reméltem látni, de néhány bíbicen kívül csak 12 nagy póling volt mutatóba...

A felrebbenő pólingcsapat látványa még így, félellenfényben is mutatós:

A betonhíd utáni keleti tavon a két fiókás hattyúcsalád úszkált:

A nyugatin pedig a már nagyobb csemetékkel büszkélkedő öt fiókás:

Míg - jobb híján - a hattyúkat próbáltam fotózni, egyszer csak egy kisebb madár jelent meg a víz fölött. Vörös vércse. A tojó madár úgy tűnt, hogy át fog repülni felettem, ehelyett mégis alacsonyan a hullámok fölött maradt:

Sőt! Nagy meglepetésemre a "szárazföldi" ragadozó halat próbált zsákmányolni!!!

Persze "anatómiailag" is vannak ennek akadályai. A halászsasnak kissé más a lába, mint a pockokra és kis rágcsálókra specializálódott madárnak.

A kudarc ellenére úgy tűnt, hogy a vércse újra próbálkozik, legalábbis még két kört írt le a tó fölött. Később azonban már nem sikerült megfigyelni újabb halászási kísérletét... Mindazonáltal egy érdekes viselkedésnek voltam ma szemtanúja.

A második zátonyon is mindössze egy sárszalonkát sikerült megfigyelni, pedig jobb években itt már ritkább limikolák is akadtak. (ezüstlile, partfutók, stb.)

Visszafelé autózva még egy seregélyt is sikerült lencsevégre kapnom:

Búvárok nyomában

Tegnap délután ránéztem a Fancsika I-es tóra, és rögtön sikerült két sarki búvárt találnom! Sajnos a fények rohamosan fogytak és jó képet nem sikerült a madarakról készítenem. Ma úgy döntöttem, hogy reggel ismét ide látogatok ki, és újra próbálkozom. A hosszas keresés ellenére is csak egy példányt sikerült találnom és az sem volt sokkal közelebb, így csak egy ilyen fotó lett belőle:

Meg ilyen:

Néhány évvel ezelőtt ugyanitt sikerült északi búvárt és sarki búvárt is látni egész közelről, sőt, akkor még fotózhattam is őket. Csak sajnos még a filmes korszakban történt, ráadásul negatívra fényképeztem őket. Az erről készült papírképekre azonban ma is büszke vagyok és azóta várok arra, hogy egyszer rendesen újra megfotózhassam ezeket a téli vendégeket. Próbálkoztam videózással is, de ez a digiszkóp sajátosságai miatt szintén nem lett a legjobb minőségű. Azért álljon itt egy minta: (úgysem volt még videó a blogomban...)

Voltak a búváron kívül más fotótémák isis. Átrepülve találkoztam egy egerészölyvvel:

Beúszott egy szárcsa is:

Majd három kárókatona is tiszteletét tette: (Ez persze már inkább csak dokumentumfotó...)

Mint ahogy a nagy őrgébicsről készült kép is. Igen az a kis fehér maszat ott a fa hegyén:-))

Érdekesebb megfigyelés volt még az átrepülő lilik-csapatok, egy fiatal vízityúk és főleg egy átrepülő keresztcsőrű észlelése. Nem is volt ma ez olyan rossz választás a mai napra...

Gulipánok

Újabb kiruccanás az ülepítőhöz. (Lovász-zug) Ezúttal egy gulipán párra találtam. Bár a félellenfény elég zavaró volt, így is aránylag közelről fotózhattam őket. (Mellettük a piroslábú cankó jól mutatja a méretbeli különbséget is)

Érdekes, hogy két parti lilén kívül idén májusban semmilyen "ritkább" limikola nem került még itt elő. Pedig olyan szárazság van, hogy azt hinné az ember, még inkább itt összpontosulnak a partimadarak. A partfutók és társaik helyett most csak a szárcsafiókák jelentettek némi fotótémát.

Egy kis csapat sarlósfecske is megjelent az égen. Jó lenne egyszer egy "igazi" képet is készíteni erről a gyors röptű madárról, egyelőre azonban csak ilyen képre futotta: (Manuális fókusszal talán elmegy - szupergyors autófókuszom meg úgysem lesz mostanában:-(()

Madarak és Fák Napján...

Mi mással is ünnepelhetném stílszerűen e jeles napot, mint egy jó kis madarászattal. Irány a Városrét és a TKM-tározó!

Alig szállok ki a kocsiból, rögtön két nyári lúd repül át előttem. A kora reggeli fényben is mutatósak. A tározón a szokásos fajok (vöcskök, récék) mellett hirtelen négy jó "ismerős" is elém kerül. Bütykös ásóludak. Miután később még egy párral találkozom az északi tavak mellett, valószínűleg három pár van jelen. Remélhetőleg a költés sem marad el!

Sokáig a vízimadarakat csak a szárcsák képviselik. Nem védett, nem ritka, közelről mégis mutatós madár .

És most jött a meglepetés. Az még nem is annyira nagy csoda, hogy ismét költött egy pár bütykös hattyú itt a tározón. Az viszont már különleges, hogy összesen nyolc fiókát sikerült megszámolnom! Ez ugyan nem "világrekord" de mindenesetre ez a pár belépett a nagycsaládosok klubjába!

Amilyen feltűnő és viszonylag bátor madár a hattyú, olyan hirtelen tud eltűnni a nádasban a fiókáival. Közelebbi képet róla nem sikerül készíteni, marad egy foltos nádiposzáta, aki vállalja a portrét: (Sajnos a közelben egy kékbegy már annyira ellenfényben volt, hogy legfeljebb dokumentumfotónak lehetne felhasználni a róla készült képeket...) A kocsihoz visszafelé ballagva még egy pár vörösnyakú vöcsök is előkerül. Legutóbb több példányt is láttam, remélhetőleg legalább ez az egy pár költeni is fog. (Akárcsak a korábbi években.)
A kocsiból még egy újabb fotótéma is kerül elém. Sárga billegető. Az autó ezúttal is jó leshelynek tűnik. Remélhetőleg mindez a fotón is meglátszik. Összességében ünnep volt ez a nap fotós és madarász énemnek is. (54 faj és néhány jó fotó a mai termés)