Kétéltűek, hüllők, madarak

A mai madarász suli alatt végre különösebb rohanás nélkül járhattuk be a gyerekekkel a környéket. Az idő is szép volt, a vízállások is megvoltak, látnivaló is akadt bőven, így a természetjárás közben még egy-egy fotó is készülhetett. A most következő négy kép egyfajta evolúciós sorozatnak is felfogható:-) Itt van mindjárt egy zöld varangy. (Kétéltű, amely ha nem is állandóan, de a szaporodási időszakban feltétlenül kötődik a vízhez.)

Aztán elhagyják a kétéltűek a vizet és kimásznak a szárazföldre....

A hüllők (mint ez a fürge gyík) már a vizes élőhelyektől teljesen függetlenül is létezhetnek, hiszen tojással szaporodnak:

És mint tudjuk, a madarak a hüllőkből alakultak ki... (A képen vörösbegy.)

De ezen kívül még más érdekességeket is láttunk. Egy csuszka táplálkozását is megfigyelhették a szemfülesebb gyerekek. A madár az elkapott cserebogarat fakéregbe szorította és így már könnyedén fogyasztotta el. 

De ennél is érdekesebb volt a mezei zsurlókkal való találkozás. Ez az első látásra talán még a gombákra is hasonlító növény a harasztokkal rokon és tavaszi megjelenése teljesen más, mint a nyári kinézete:

Az itt látható képeket már délután készítettem, visszatérve a "tetthelyre".

Bár Bocskaikertre nem jellemzőek a vizes élőhelyek, a tavalyi csapadékos év megtette a hatását. A belvizes foltokon bíbicek és sárga billegetők is feltűntek. Itt pedig egy barázdabillegető, amit az autóból fotóztam:

Sirály és bagoly

A tegnapi lessátras próbálkozás után most újra ránéztem reggel a vízállásra. A nagy sirályok száma örvendtesen emelkedett, most legalább 200 úszkált a vízen. Nem sokáig: Ahogy észrevettek, azonnal továbbálltak a szeméttelep felé. Azért még sikerült a pihenő csapat egy részét is megörökíteni:

A Tócón kialakult kis zátonyon jópár partimadár gyűlt össze. Igen messze voltak, de erről a fotóról én mindegyiket erdei cankónak határoztam. Tíz példányos csapat, nem is rossz...

Míg a sirályok felé gyalogoltam, egy vízisikló kúszott el előlem, most visszafelé meg egy fürge gyík került elő. Őt már lencsevégre is tudtam kapni:

Már a vonaton ültem, amikor telefonált Tamás kollégám:  a gyerekek bagolyfiókát találtak az iskola melletti erdőben. Milyen jó, hogy nálam volt a fényképező! Így sikerült lefotózni a kedves madarat. A borús idő és az erdő fényszegény környezete nem könnyítette a dolgom, teleobjektívvel ennyit hozhattam ki a témából:

Mivel az erdei fülesbagoly fióka nem is volt olyan messze, ezért az alapobjektívvel is prbálkoztam. A vakunak köszönhetően már használhatóbb képeket sikerült összehozni:

Ezután azonban már nem zavartuk tovább a madarat. Délután viszont ítéletidő tombolt Bocskaikertben, a közeli Hajdúhadházon és Tégláson pedig komoly károk is keletkeztek. 

Kérdés, hogy túlélte-e a fióka a kiadós zuhét?

Erdei iskolás élmények

Nem halmoztak el ugyan az olvasói levelek, hogy mégiscsak számoljak be az erdei iskolás élményeimről, de azért érkezett ilyen kérés, és nekem egy ember kívánsága is számít:-)

Szóval: május 10. és 14. között voltunk erdei iskolában a Zemplén megyei Pusztafalun. Az időjárás ugyan nem fogadott bennünket a kegyeibe, bár mindez relatív. A hazajövetelünk után kezdődött özönvízszerű esőzést mindenesetre megúsztuk....

Szóval a táborban töltött néhány nap engem arra tanított meg - újra - hogy az apróbb dolgokra is érdemes figyelni.

Bár a teleszkóp sem volt haszontalan:

Ezt a fürge gyíkot egészen közelről megszemlélhettük:

Ez az érdekes barna varangy a csíkos lábaiva meglehetősen furcsán nézett ki.

Pókok között is akadt szemrevaló. (Aki fajra is tudja határozni, az segítsen!)

A tábor végében található tavacskában fogadott a legtöbb élmény: mint ez a vízisikló:

vagy a kérészek rajzása:

A madarász suli legaktívabb tagjai dacoltak az esővel és nem is bánták meg:

Ezt a kucsmagombát sajnos nem  mi találtuk:

A füzéri vár látképe, ahová természetesen felmentünk:

Közelről még egy ganajtúró is igen érdekes:

A békák közül a leggyakoribb a sárgahasú unka volt, egyedeivel sokfelé találkoztunk.

Ezzel a foltos szalamandrával viszont csak egy esős éjszaka hozott össze a sors:
        

Ez a 'földönkívüli' jószág viszont sok fejtörést okozott. Azt sejtettem, hogy szitakötő lárvája, de hogy melyik fajé? A feltűnő szőrös testfelépítése miatt végül feketelábú szitakötőnek határoztam:

Még egy pók, hozzá is várom a fajnevet!

Aki zuzmókban otthon van, az pedig most segítsen:

Az esti vihar előtt igazán színpompásan nézett ki a tábori tavacska:

Szóval nekem személy szerint nagy élményt jelentett a Zemplén apróbb élőlényeivel való ismerkedés. Remélhetőleg a gyerekek között is sokan akadnak, akik e néhány nap alatt izgalmas dolgokat fedezhettek fel a természetben. 

Akkor pedig biztosan megérte!