Mocsári béka, fali gyík

A mai Madarász Sulin találkoztunk ugyan néhány szürke légykapóval is, de a gyerekek számára a legnagyobb élményt egy kétéltű és egy hüllő jelentette. Előbbi csoportot egy mocsári béka képviselte. Remélem, a fotó alapján mások is annak határozzák, mert én bevallom, korábban nem láttam még a fajt. Mindenesetre a bocskaikerti előfordulása kifejezetten meglepetés volt számomra, de ha a most talált élőhelyen márciusban kékre színeződő nászruhás példányokat is tudok fotózni, az lesz majd az igazi!

Néhány perc múlva egy furcsa kis gyíkot talált Krisztián. Eddig csak fürge gyíkot láttunk az iskola környéki sétáink során, de ez a példány szerintem inkább egy fali gyík lehetett. Kérem, hogy ha olvasóim közül valaki járatosabb a hüllőkben, akkor javítson ki, vagy erősítsen meg. Köszönöm! (Sajnos a fotók nem lettek tökéletesek, a gyíkocska pedig hamar megunta a felképezést és egy-kettőre odébbállt. Na de egy bölcs mondás szerint azért gyík, hogy "halaggyík".

Még egy érdekes dolgot megfigyelhettünk Bocskaikert legöregebb vadgesztenyefáján. Egyszerre vannak virágok és termések rajta. Ez a szeptemberi nyár bizony megtréfálta a vén óriást!

Őszi napsütésben

A tegnapi Madarász Suli során jónéhány lepkével találkoztunk, így  ma reggel úgy döntöttem, körülnézek alaposabban a bocskaikerti őszben. Rögtön egy fehérlepke akadt elém, amire a felületes szemlélő rögtön azt mondja, hogy káposztalepke. Én is arra tippeltem volna, de tudom, hogy más fehér lepkék is léteznek, így a fotót később alaposan áttanulmányoztam, de végül mégis káposztalepkének határoztam a fajt:

Az őszi napsütésben hamarosan újabb lepkék is elém kerültek. Ezzel a példánnyal már előző nap is találkoztunk, én az akkor készült képekről "C"-betűs lepkének néztem, de nem figyeltem meg összecsukott szárnyakkal a lepkét, márpedig a faj neve az ekkor látszó kis fehér "c" alakú foltból ered. Most sikerült a szőlőn lakmározó példányokat jobban megfotózni, közben a jellegzetes bélyeget is megfigyeltem.

Ez a példány egy fehér kilométerkövön üldögélt, ami nem könnyítette meg a fénymérést, de ehhez képest érdekes lett a felvétel :

A ragyogó napsütésben egyébként még akkor is jóleső érzés sétálni, ha nem találkozik az ember ritkaságokkal. Az ősz színei eleve biztosítják a különleges élményt és hangulatot:

A burokból lassan kibújó gesztenyék is sorra potyognak elém, miközben az ember arra gondol, hogy ilyen szép őszi napokat egészen sokáig el lehetne viselni. De mivel csak rövid ideig tart a jó idő, érdemes kiélvezni minden napját...