Parti madarakkal

Miután elég nagy a nyüzsgés a szeméttelep melletti vízálláson, időszerűnek láttam, hogy lessátras fotózással próbálkozzak. Sajnos ez a szerecsensirály elég messze volt a lestől, de azért dokumentáltam a jelenlétét. (Papp Gábor két nappal ezelőtt 5 példányt fotózott e fajból, ezt úgysem tudtam volna felülmúlni...)

Vártam, vártam, végül kezdett alakulni a dolog. Kissé még jöhetett volna közelebb is ez a pajzsoscankó, de nem vagyok telhetetlen.

A réti cankóról már van pár képem, most tovább gyarapíthattam a kollekciómat:

A tükörkép sokszor feldobja az amúgy szokványos képet, most így sikerült:

Nagy örömömre még egy billegetőcankó is megjelent. Hamar szárnyra is kapott...

... de csak azért, hogy még közelebb merészkedjen:

Kissé a fényviszonyok lehettek volna jobbak, de ez egy olyan partimadár, amit mindig szívesen fotózok. Néhány hét múlva pedig remélhetőleg még érdekesebb lesz a felhozatal limikolákból, úgyhogy érdemes lesz még újra kijönnöm!

Sirályok és cankók

Reggel elmentem a boltba. Aki rendszeres blogolvasóm, az tudja, hogy akkor valószínűleg a szeméttelep melletti sirályokra is ránéztem. (Tényleg: olvassa még valaki ezt a blogot??!)

A vízálláson csak vagy kéttucatnyi sirály tartózkodott, de a szeméttelep irányából nagy volt a jövés-menés. Legalább ezer sárgalábú sirály volt a területen, érdekes módon a vízállásra főleg a fiatal példányok repültek be. 

Szerintem az alábbi röpkép nem sikerült rosszul:

Ez a "puffadt" fejű és kissé deformált csőrű sirály valószínűleg egy öreg sztyeppi, de ha van más vélemény, akkor szívesen fogadom a cáfolatot is:

Sajnos ritkább sirályfaj nem került ma elém, az idő meg vészesen fogyott, így elindultam visszafelé a kocsihoz. A Tócóban újabb meglepetés várt. No nem a faj maga, hiszen erdei cankókat egész évben lehet itt látni, pusztán az a tény, hogy az általában rendkívül éber madár nem vett egyből észre, így aztán alapos "hát-tanulmányt" lehetett készíteni róla. A sárgás pettyezés miatt valószínűleg egy fiatal egyed lehetett ez a madár:

Sőt: néhány az épp zsákmányát tartó erdei cankót még profilból is megörökíthettem:

Nem sokáig vállata a modell szerepét, sajnos az alábbi billegetőcankó sem. Ami miatt a nem teljesen éles kép mégis ide kívánkozik, az a madár korának köszönhető: 

A szárny mintázata egyértelműen mutatja, hogy ez is egy fiatal példány.

Szóval megérte ez a félórás kitérő ma is!

Szemétteleptől az ülepítőig

Régen jártam a szeméttelepnél... A vízálláson, ahol korábban a sirályok gyülekeztek szívesen, most már talán partimadarak időzhetnek - gondoltam. Ideje volt hát meglátogatni a helyet. A nagyobb termetű sirályok most már nagyobb számban vannak jelen. Ottjártamkor csak sztyeppi sirályok kerültek elém a dankákon kívül. Mint ez az imm. példány itt. A vízállás gyakorlatilag kiszáradt, ráadául egy munkagép is dolgozott rajta. Valószínűleg itt nyitják a lerakó új ütemét. Szóval itt ne keressek most limikolákat, pláne citrombillegetőt. (Titkon ebben is reménykedtem:-)
Az elmaradhatatlan réti cankók persze most is fel- feltűnnek. Még a Tócó itteni szakaszából is rendre felrepültek. Ez a példány viszonylag közelre bevárt, így bár sok képem van már a fajról, most is exponálnom kellett...
A Tócó keleti ága mellett a Lovász-zugi tavakog autózom. Rettenetes a por, eső még most sem volt. Rozsdás csuk is üldögél az út szélén, de fényképezni nem tudom. Ahogy azt a világosbarna bundás emlősállatot sem, amely előttem rohan át a gáton. Csak egy pillanatig látom, de az összbenyomás alapján molnárgörény lehetett! Innen még nemigen volt adata a fajnak. A "zátonyokon" pedig billegetőcankó és az elmaradhatatlan pajzsosok jelentenek fotótémát.

Érdekes, hogy nászruhás hímekkel nem találkoztam még az idén, pedig ilyen távolságról igencsak mutatnának... Addig is, míg szerencsém lesz, itt van két tojó:-)