Teljes útvonal

Régóta tervezem, hogy a teljes Tócó-Kösely menti tározót bejárom és felmérem annak madárvilágát. Ez a lehetőség ma jött el. Reggel 5 óra után néhány perccel már a helyszínen is voltam. A vizeken viszonylag kevés madár mutatkozott. Egy búbos vöcsök családot azért hamar sikerült találnom:

A récékből szinte leggyakoribb faj a cigányréce volt, ami több mint örömteli!

Néhány hete Gyüre Peti már jelezte, hogy hat fiókája van a bütykös hattyúknak.

 Most végre őket is láthattam:

A virágkákás, zöldmoszatos (békanyálas) vízfelület tájképileg is elég tetszetős. 

Legalábbis én érdemesnek tartottam megörökíteni:

A régi gátőrház környékén több sakktáblalepke is repkedett. Leszállva ő is alkalmas modellnek bizonyult.

Fattyúszerkő több is mutatkozott a tározón, de a gátőrháztól délre két kormos szerkő is előkerült. Autofókusz híján nem volt egyszerű a fotózásuk, egyetlen lehetőségem az volt, hogy minél több képet készítek a fokozottan védett madarakról, és reménykedem, hogy akad majd közöttük egy-két éles is. 

Nos, a módszer azért nem tökéletes, ezek lettek a legjobb felvételek:

Még nem akarom elkiabálni, de van remény idén a bütykös ásóludak újabb költésére is. Egy elég izgatott tojóval való találkozás legalábbis erre enged következtetni. Jövő héten mindenképpen ellenőrzöm az adatot.

A már Szepes határába eső réten egy őzbakkal is összefutottam. Nem sokáig fotózhattam, de ezúttal érdekes (és éles) képet sikerült készítenem az óvatos állatról:

Halászó sirályok

Madarászni legtöbbször kora reggel vagy kora délután szoktam. Most kivételes időpontban indultam neki a mikepércsi-sárándi határnak, mivel 10 órakor, a reggeli bevásárlás után cuccoltam be a kocsiba. Az autót aztán megint le kellett raknom  a Városrétre vezető földút előtt. Nem volt ugyan sár, de félő volt, hogy a hatalmas dágványokon, amit a traktorok alkottak, felakad a kocsi. Így gyalogosan közelítettem meg a TKM-tározót, ahol szintén nem szabadultam a sirályoktól:-)

De a téli ruhás búbos vöcsök már igazi fotótémának bizonyult:

Különösen így, hogy a fiókával együtt mutatkozott az öreg:

Már a Városréten feltűntek a nagy lilikek. A délelőtt folyamán még több kisebb csapat rám repült:

A vízen a sirályok és szárcsák mellett néhány récefaj is előkerült. Az alábbi kép jobb szélén például egy kontyos réce bújkál:

Még itt van a hattyúcsalád is:

A fiatalok egyre világosabb tollazatban láthatók:

A nap legérdekesebb eseménye a sirályok halászata volt. Bár nem szenzáció, hiszen menüjükben sem ritka a hal, én azonban most láttam először, hogy ekkora zsákmánnyal próbálnak megküzdeni:

Kinézik a csőréből... (A vége persze az lett, hogy el is ejtette a túl nagy falatot.)

Szürke gémek és nagy kócsagok is szép számmal voltak még a tavakon. Hiába, ahol hal van, ott e gémfélék is megtalálják a számításukat...

Visszafelé a Városréti legelőn még egy pityer okozott némi fejtörést. Mármint hogy réti vagy havasi lehetett. A kérdés még nyitott, ha valaki tud segíteni, örömmel fogadom a választ.

Újra a tározónál

Ezúttal délután lett egy kis időm és újra a bütykös ásóludakat akartam megkeresni. Nem csigázom az érdeklődést, nem találtam meg őket, valószínűleg már nincsenek is a tározón, így idén költést sem jegyezhettünk fel. A jó fényben mégsem volt haszontalan körbejárnom a tározó északi medencéit. Barátrécét például most fotózhattam először elfogadható minőségben:

Már a szepesi határ felől keringett be fölém ez a gólya:

 

Sárga billegetőt már sokat fényképeztem, de ennek a száraz ágon üldögélő példánynak

 nem tudott ellenállni az objektív:-)

Mint ahogy ez a búbos vöcsök is képre kívánkozott. (A párja sajnos nem fért rá a fotóra)

Maga a tározó is mesés látványt nyújtott. Így ha ritkaságot és szenzációt nem is hozott a mai délután, szépségekben és élményekben nazért volt bőven részem. És ez sem semmi!

Szeszélyes április

A "kép szöveg nélkül" stíluson megpróbálok változtatni végre:-) Remek időben jutottam ki a sárándi határba. A sáron keresztül most sem mertem autózni, így gyalogosan sétáltam el a tározóig. A foltos nádiposzáta már nem volt számomra újdonság, de a azért örömmel hallottam az énekét. Még egy fotóra is futotta... 

A Városréten még egy mezei nyúllal is összehozott a sors, szerencsére elég közelről tudtam lencsevégre kapni a fülest:

A tározón öt búbos vöcsök (2 és fél pár), meg egy magányos vörösnyakú vöcsök okozott némi örömet.

Aztán jött a meglepetés. A bütykös hattyú ugyan már kétszer is költött a TKM tározón, ám már csak a fiókákat vezető szülők utaltak a fészkelésre. Ezúttal azonban a fészkét is sikerült kiszúrni:

Egy magányosan úszkáló dankasirályt is sikerült lefotózni, de nem sikerült dokumentálni az első fattyúszerkőket. (Pedig 3 is átrepült fölöttem:-) Sőt: egy kóbor fenyőrigó is átszállt később északi irányba a tározó felett.

A Városréten újabb meglepetés ért. Már épp azon morogtam, hogy nem lesz időm ránézni a tározó északi részére. (A nagy sár miatt ugyanis nem tudok autóval eljutni odáig.) Pedig a bütykös ásóludak nagy valószínűséggel most is ott tartózkodnak. Erre a Városréten a következő kép fogadott:

Még egy pár gólyatöcs is mozgott a réten, meg pajzsoscankók, réti cankók. Végül Mikepércsen letértem a tszútra, ahol a szikkasztón is láttam gólyatöcsöt. Ezúttal fotózható közelségben: