Szeméttelepi anzix

Szokásos "kirohanásaim" menetrendje általában a következő. Autó leparkol, gumicsizma fel, fényképező, távcső kézbe, aztán gyalog be a "tetthelyig", majd megnézni és megfotózni "MINDEN" érdekességet (ez persze lehetetlen), aztán sietni vissza, mert már lejárt az idő, megy a vonat, stb, stb.

A mai kiruccanás sem zajlott máshogy, de hogy azért még ilyenkor is lehet "jól járni" azt ismét sikerült bizonyítani. Rögtön nagy meglepetés volt, hogy már nemcsak dolmányos, hanem vetési varjú is (konkrétan egy példány) repkedett a szeméttelep körül. 

A vízállás fölött pedig egy bütykös hattyú körözött méltatlankodva.

Ezután jött a meglepetés: egy harmadéves világoshátú heringsirály. 

Sajnos a sirályok nagyon idegesen viselkedtek, hamar felrepültek:

Valószínűleg a "puskásokban" kell keresni ennek az okát. A töltényhüvelyek legalábbis árulkodóak... Így aztán a partimadaraknak szenteltem a hátralévő kevés időt, ami 7X-es kézitávcsövvemel meg a 400 mm-es teleobjektívemmel nem volt valami könnyű feladat! 

Ez a pajzsos persze nem okozott problémát:

Itt már jobban meresztettem a szemem, de hiába... Még az utólag felrakott képen is csak 3 pajzsoscankót tudtam felfedezni. (Pedig micsoda méret- és színbeli különbség van a három madár között)

Itt egy röpkép az előző fotó "kis termetű" madaráról. Ha valaki kételkedett volna: ez is pajzsos!

Persze, ha egy dankasirály sincs olyan messze, akkor arról is lehet röpképet készíteni:

Érdekes madarak ezek a sirályok. Tőlem felriadnak, de van, akitől nem félnek...

A kép címe: Találkozás a természettel...

Jó helyen, jó időben

A fenti cím jól összegzi a mai villámlátogatásomat a szeméttelep melletti vízállásnál. Még 30 percem sem volt, de gondoltam, megpróbálom. A reggeli napsütés után teljesen beborult az ég, sőt, mire a helyszínre értem, már az eső is csapkodni kezdett. Szerencsére nem sokáig. A fű az esők után magasra nőtt, mégis a mostanában jól bevált nyugati ág mellett közelítettem a vízálláshoz. Rögtön feltűnt, hogy nőtt a sirályok száma, és sok a nagytestű is köztük. Hamar egy "jó" (al)fajra bukkantam: Első látásra heringsirálynak tűnt, de jóval világosabb a háta a fuscus-nál. Tavaly decemberben már volt szerencsém a madárhoz, amit a nomenclatúra "világoshátú heringsirálynak" aposztrofál.  Sikerült a borult időben, majd később a félellenfényben is megörökítenem a ritkaságot. 

Később kiderült, hogy jól határoztam meg a madarat, ami a sötét csőrhegy, a barnás tollazat és a farokvégen látható barnás foltok miatt valószínűleg harmadéves volt.:

Érdekes, hogy eltérő fényviszonyok mellett sötétebb árnyalatúnak látszik a madár háta. Sötétebbnek, de mégsem feketének, mint a fuscus esetében!

Az alábbi képen még egyértelműbb a dolog, ráadásul a danka méretével is összehasonlítható a madár:

Nem sok reménnyel vágtam neki a ma reggelnek, de végül mégis jól döntöttem, amikor útba ejtettem a vízállást, ami már eddig is sok meglepetéssel szolgált! 

Sirály!!!

Modern kiszólással - és felettébb találóan - így jellemezhetném a mai kiruccanásomat. (Bár helyesebb lenne időnként kirohanásról írni, ha ez a szó nem lenne többértelmű és félreérthető.) Szóval a borongós, felhős idő ellenére úgy döntöttem, hogy ránézek a sirályokra megint. A múlt héten ezt kétszer is megtettem, készült is pár jól sikerült fotó, különösen a tömegekről, de annyira sirályossá vált már ez a blog, hogy nem akartam ezzel is fokozni az egyoldalúságát. Ma reggel viszont sikerült két heringsirályt is lencsevégre kapnom. Sajnos a napsütés nem segítette a munkámat, ráadásul elég távol is voltak a madarak. Az egyik ráadásul azonnal gyanús volt, a háta szemmel láthatóan világosabb árnyalatú volt és nem fekete, mint a névadó fuscusnak.

Íme:

Ugyanez a példány "hátulnézetben":

Arra már Kókay Bence hívta fel a figyelmemet, hogy valószínűleg ez a másik egyed is világoshátú. Bevallom, első pillantásra én elsikkadtam volna fölötte, de ha összevetem ezt a képet a korábban ugyanitt fotózott heringsirályokkal, akkor azért nekem is feltűnik a különbség.
A világoshátú heringsirály (Larus fuscus intermedius/graellsii) a névadó heringsirály egyik alfaja. Hogy a kettő közül melyik azt még a szakemberek is nehezen mernék eldönteni, így hivatalosan is ezzel a furcsa, "köztes" névvel illetik a madarat. Így lett sirály a mai reggel, hiszen egy ritka madárvendéggel találkozhattam. Ha még a nap is sütött volna...