A sárándi határban csípős hideg és deres táj várt ma reggel. Későn kel fel a nap, így aztán, ha 9-10 óra körül haza akar érni az ember, nem sok ideje marad egy kiadós madarászatra. Hát még ha a hideg és a napkelte által létrehozott csodákra is figyelmet próbálunk fordítani. Márpedig én a dérlepte bogáncsoknak nem tudtam ellenállni:
Fotóznom kellett...
Még a fűféléket is.
(Ujjasmuhar:)
A tározón kevés madár mozgott. Ám rögtön az elején egy fiatal vörös gém repült fel, amin igazán meglepődtem, hiszen októberben már ritkán lehet találkozni e fajjal!
Végre egy igazi téli vendég is előkerült: az első kékes rétihéja, amit az idén láttam, mégpedig egy tojó. Remélem, lesz még ennél jobb képem is a fajról!
Hol ellenfényben:
Hol meg szemből:
Legalább húsz cigányréce is mozgott a tavakon. Elég hamar felrepültek, így csak az alábbi "hangulatképet" sikerült róluk készítenem:
Újra előkerült a hattyúcsalád is, mind az öt fiatallal.
Bár egy magányos énekes vagy kis hattyúnak is örültem volna :-)
Végül két sárgalábú sirály is berepült a tó fölé, és a hőlégballon-verseny egyik résztvevőjét is sikerült velük egy képen megörökíteni... (Debrecen felől hatalmas csapat hőlégballon jelent meg, amelyek egyre közeledtek, de még nem voltak zavaróak a madarak számára, amíg ott voltam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése