A korábbiakhoz képest már "régen" látogattam meg a szeméttelep melletti vízállást Debrecenben. A mai szombaton is inkább hósármányokat, téli kenderikéket kerestem volna szívesebben a mikepércsi, sárándi szikeseken, de mivel időm sem túl sok volt, meg benzin sem sok van már a kocsiban, ezért közelebbi úti célt kellett választanom. Mivel jó kis fagy volt, abban is reménykedtem, hogy Debrecen téli oázisa, a Tócó is szolgál majd valami meglepetéssel. A patak medréből azonban csak 2-3 erdei cankót sikerült felriasztanom, más érdekesség nem akadt. Jó 50-60 példány kenderike viszont akadt a part menti fákon, bokrokon, a velük való találkozás azért nem olyan gyakori, mint azt gondolnánk.
(Legalábbis én nem mindennap futok bele a seregükbe.) Álljon itt egy kép egyikükről:
A vízállás teljesen be volt fagyva, ennek ellenére pár száz sirály még mindig kitart itt. Főleg kisebbek, de azért akadtak sárgalábúak is:
Jó, amikor több sirályfaj is látszik egyetlen képen. Itt például három faj is van egyszerre, a méretbeli különbségek is határozottan kivehetők:
Hogy ez a sárgalábú sirály nem mumpszos, azt rögtön gondolhatja bárki. Valószínűleg túl nagy falatot nyelhetett le, de azon sem csodálkoznék, ha valami műanyag zacskó lenne a bűnös...
Talán oldalról még feltűnőbb:
Ezen a sárgalábú sirályon meg egy gyűrű is látszik.
Itt ugyan feketének tűnik, de egy alumínium gyűrű volt rajta.:
Egy másik kép ugyanerről a madárról:
A hosszú, vékony csőr, a rózsaszínes láb és a viszonylag sötét szem nekem azt sugallja így együtt,
hogy ezek pedig sztyeppi sirályok. Ellenvélemény?
Legyen azért egy immatur viharsirály is a kollekcióban. Nem jöttek korán, most már azonban jelentős számban vannak a debreceni sirályok között:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése