A Lovász-zugi tavak képe némileg megváltozott az előző napi esőzések hatására. Az utak ugyan nem sárosak most sem, de a vízszint emelkedett és eltűntek azok a zátonyok, ahová a gólyatöcsök a fészküket építették. Elpusztultak vagy már kikeltek a fiókák? Ez csak további megfigyelésekkel lehet kideríteni. (Három pár gólyatöcs került elém most csak, az egyik pár hangosan riasztott is, ebből arra lehet következtetni, hogy nem hiúsult meg teljesen a költésük.)
Most a vízről felrebbenő tőkés récék jelentettek némi fotós élményt:
Az egyik nádon "vendég" tartózkodott. Egy fiatal cigánycsuk. Neki nem ez az igazi élőhelye, de a közelben kelhetett ki, és valószínűleg most ismerkedik csak a környékkel.
Bezzeg az alábbi, kissé csapzott külsejű függőcinege már igazán otthon érezheti magát. Épp egy nagy keresztes pókra talált, de nem ette meg, hanem fiókáját etette meg vele.
A kicsi nem sokkal távolabb várta a reggelit. Testvérét nem láttam, szólni sem hallottam másik fiatalt. Elég jó kondícióban is volt ez a függőcinege-utód, így lehet, hogy vetélytárs híján az öregek minden kaját csak neki hordanak.
Az egyik nádon "vendég" tartózkodott. Egy fiatal cigánycsuk. Neki nem ez az igazi élőhelye, de a közelben kelhetett ki, és valószínűleg most ismerkedik csak a környékkel.
Bezzeg az alábbi, kissé csapzott külsejű függőcinege már igazán otthon érezheti magát. Épp egy nagy keresztes pókra talált, de nem ette meg, hanem fiókáját etette meg vele.
A kicsi nem sokkal távolabb várta a reggelit. Testvérét nem láttam, szólni sem hallottam másik fiatalt. Elég jó kondícióban is volt ez a függőcinege-utód, így lehet, hogy vetélytárs híján az öregek minden kaját csak neki hordanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése