2009. december 7., hétfő

Nem csak a subadultaké a világ...

énekelhetném Aradszky Lászlóval, ha nem jönne ki a könyökömön ő is, meg a dala. Pedig a szeméttelepen tényleg poroszkál néhány korosztály, akárcsak az unalomig elcsépelt slágerben. Legutóbb a sárgalábú srály legjellemzőbb téli generációit mutattam be, a mai fotózáson meg a sztyeppi sirály eltérő korú példányai kerültek lencsevégre. Itt van mindjárt egy második teles egyed.
(Larus cachinnans, 2nd winter):
Harmadik teles: (Larus cachinnans 3rd winter:)
És végül egymás mellett egy első teles és egy öreg sztyeppi sirály.
(A juvenalis cachinnans with an adult):
Számomra az az igazán érdekes, hogy a sztyeppi sirályok esetében az öreg példányokra sem jellemző a sárga láb. Korábban ugye ezt a fajt is sárgalábúnak nevezték, még korábban pedig ezüstsirálynak tartották a cachinnans, a michehallis, az argentatus taxonokat egyaránt. Mindenesetre lassan kezdem kapisgálni a különböző fajok közötti különbséget, ahhoz képest pláne, hogy két hónappal ezelőtt hogyan álltam a sirályhatározásban... De azért nem fogom elbízni magam, főleg, hogy pár napja egy másodéves michehallis fogott ki rajtam, egyszerűen nem tudtam hova tenni. A birdingen persze most is akadt, aki segített, köszönet neki. (Annyira kicsinek, de ugyanakkor vastag csőrűnek tűnt a madár, mintha vihar- és sárgalábú sirályokból gyúrták volna össze szegényt.) Lásd itt:

http://www.birding.hu/forum.do?method=view&temaId=8

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése