Ha egész nap a számítógép billentyűit verjük és viszonylag monoton munkát végzünk (mondjuk könyvek beleltározását és adatbázisban való rögzítését), akkor azért délutánra már meglehetősen zúg a fejünk... Jó, ha a munkaidő után van lehetőség arra, hogy egy kicsit szabad levegőre menjünk, lehetőleg olyan helyre, ahol még madarak is vannak. Nekem szerencsém van, tudtam egy félórás sétát tenni a közeli erdőben. A sár ugyan nem könnyítette meg a dolgomat, de így is érdemes volt kimozdulni, mert a késő délutáni fényben is rengeteg madár mozgott. Fekete rigók, kék- és széncinegék, fakuszok, csuszkák sürgölődtek mindenütt, sőt, még egy egerészölyv is előkerült. A süvöltők is egyre-másra füttyögtek, most azonban egy tojó került csak elém:
Egy nagy fakopáncsot viszont egész sokáig tanulmányozhattam és fotózhattam. Az alábbi, kinagyított képen jól látszik a harkályok speciális lába, ahogy két ujjuk előre, kettő pedig hátrafelé fordulva biztosítja a kapaszkodást:
Kár, hogy a fény már fogyóban volt, a lehetőségekhez mérten azért nem lett ez sem rossz felvétel:
A fotókon természetesen egy hím nagy fakopáncs látható. A piros tarkója elárulja a "nembeli hovatartozását".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése