Ásóludak érkezése

Ismét a TKM-tározó volt a cél. A kora tavaszi fagyos időben a napsütésre nem lehetett panaszom: egyetlen felhő sem volt az égen. Így csupán az időnként élénk széllel meg itt-ott a terepviszonyokkal kellett megbirkóznom. (Hol bokáig érő sár és víz, hol meg jég és hó fogadott, attól függően, hogy napsütötte vagy árnyékos helyen gyalogoltam éppen.)

A tározó felé igyekezve a Városréten csak néhány fenyőrigó meg két őz mutatkozott:

 A víz felől azonban máris meglepetés fogadott: 3 bütykös ásólúd emelkedett a levegőbe!

 No, már csak ezért is érdemes lesz közelebb menni - biztattam magam. Miután valahogy átkászálódtam a megemelkedett vízszintű csatornán, érdekes látvány fogadott. A TKM zöme ugyanis be volt fagyva, a kevés jégmentes részen azonban akadtak madarak. Nagy kócsagok, fütyülő- és kanalas récék, bütykös hattyú, egy szárcsa adott életjelet magáról:-)

A fütyülők récék:

Itt már két böjti réce is látható:

És persze a "hattyak":

"Párosan szép az élet". (Felül: fütyülő-, alul kanalas réce pár)

A következő tó jegén sikerült újra megpillantani az ásóludakat is. Sajnos jobb fotó nem készülhetett róluk, csak ez a dokumentum. 

(Az örök probléma: ha a fotótéma jól látható, akkor a fotós is... 

Ha meg takarásban vagyok, akkor ennyi az eredmény:-((

 Útközben előbb barkóscinegék szolgáltak újabb fotótémával:

Majd egy lapuló mezei nyúl mutatkozott fotogénnek:

A hattyú tényleg a "jég hátán" is megél:

Miután a hátralévő idő arra kevés volt, hogy a tározó északi részét is bejárjam, arra viszont kevés, hogy egyből hazainduljak, támadt egy ötletem. Megkeresem a Kösely másik hídját és azon keresztül közelítem meg a kocsit. Így egyrészt elkerülöm a juhász tanyáját - meg a szabadon kóborgó kutyáit:-) - másrészt talán érdekességgel is szolgálhat az új élőhely. 

Végül is jól döntöttem. Útközben egy furcsa, világos színű dolmányos varjú tűnt fel egy kb. 40 példányos csapatban:

Miután egy tizenkét példányos mezei pacsirta csapat is megörvendeztetett, folytattam az utamat. A tározó déli csücskénél álló hatalmas domborzati alkotás - ami nem kunhalom ugyan, hiszen a tározó létesítésekor kitermelt földből épült, tehát csak néhány évtizedre és nem több évezredre tehető a kora. Dél felől nézve a leglátványosabb, innen kissé még a dunántúli bazaltorgonákra is emlékeztet az erózióktól szabdalt oldala.

Ma meg is másztam ezt az alföldi szemmel nézve "hegynek" tekinthető magaslatot. A tetejéről széjjeltekintve jól látszanak a Tócó-Kösely menti tározó közelebbi medencéi, de dél felé hiába próbáltam megpillantani a Kösely hídját, nem jártam sikerrel. Viszont készítettem egy kezdetleges panoráma-fotót:

Bár a híd megtalálása némi időt felemésztett, végül csak rábukkantam a Köselyen átívelő alkotmányra. Előtte azonban újabb élménnyel gazdagodtam. Egy róka tűnt fel a láthatáron. Ennek persze nem igazán örült egy nyúl, pedig a ravaszdi nem is foglalkozott különösebben vele:

Viszont én igyekeztem mozdulatlan maradni és minél közelebbre bevárni a rókát. Ez lett belőle:

Végül rátaláltam a hídra is és míg az autóhoz ballagva hol sárral hol jéggel küzdve gyalogoltam, még legalább száz átrepülő daru is felkerült a mai faj- és élménylistára.

Fotós- és madarász szemmel nézve is jó kis nap volt ez!