Szokásos "kirohanásaim" menetrendje általában a következő. Autó leparkol, gumicsizma fel, fényképező, távcső kézbe, aztán gyalog be a "tetthelyig", majd megnézni és megfotózni "MINDEN" érdekességet (ez persze lehetetlen), aztán sietni vissza, mert már lejárt az idő, megy a vonat, stb, stb.
A mai kiruccanás sem zajlott máshogy, de hogy azért még ilyenkor is lehet "jól járni" azt ismét sikerült bizonyítani. Rögtön nagy meglepetés volt, hogy már nemcsak dolmányos, hanem vetési varjú is (konkrétan egy példány) repkedett a szeméttelep körül.
A vízállás fölött pedig egy bütykös hattyú körözött méltatlankodva.
Ezután jött a meglepetés: egy harmadéves világoshátú heringsirály.
Sajnos a sirályok nagyon idegesen viselkedtek, hamar felrepültek:
Valószínűleg a "puskásokban" kell keresni ennek az okát. A töltényhüvelyek legalábbis árulkodóak... Így aztán a partimadaraknak szenteltem a hátralévő kevés időt, ami 7X-es kézitávcsövvemel meg a 400 mm-es teleobjektívemmel nem volt valami könnyű feladat!
Ez a pajzsos persze nem okozott problémát:
Itt már jobban meresztettem a szemem, de hiába... Még az utólag felrakott képen is csak 3 pajzsoscankót tudtam felfedezni. (Pedig micsoda méret- és színbeli különbség van a három madár között)
Itt egy röpkép az előző fotó "kis termetű" madaráról. Ha valaki kételkedett volna: ez is pajzsos!
Persze, ha egy dankasirály sincs olyan messze, akkor arról is lehet röpképet készíteni:
Érdekes madarak ezek a sirályok. Tőlem felriadnak, de van, akitől nem félnek...
A kép címe: Találkozás a természettel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése