Miután apu tegnapelőtt rendbehozta az önindót, használhatóvá vált az autó , így újra megkísérelhettem egy sirályellenőrző kiruccanást. Reggel azonban elég borús idő volt, és fotózgattam ugyan, de nem voltam megelégedve az eredménnyel. Pedig nem volt rossz a felhozatal: Még mindig vannak erdei cankók a Tócóban, a vízálláson meg jókora sirálymennyiség várt. (A szeméttelep fölött és a vvízen nyüzsgő csapat létszáma meghaladta az ötezret!) Ha a teleszkóp nálam lett volna, akkor jót elbíbelődtem volna a határozással, így azonban maradt a "japán turista módszer". (Fényképezni a csapatokat, aztán otthon határozni:-) Így maradt még időm a vonat indulásáig. Az állomás közelében ezt a szép lepketaplós fatönköt már régen le akartam fényképezni. Most jött el a pillanat:
Délután azonban erős szélben, de ragyogó napsütésben újra meglátogattam a sirályokat. Bár ritkaságot ekkor sem fedeztem fel köztük, azért jó fényben sikerült fotózni őket. Íme egy kis válogatás:
Ez a szürke gém sem nagyon zavartatta magát, úgy látszik, biztonságban érezte magát a sirályok között...
Ez a szegény danka viszont nem bevásárolni indult.
Valahogy a lábára akadt a nejlonzacskó, ami meglehetősen zavarta a repülésben. Amikor vízre szállt, a zacskó megmerült, és a megnehezedett terhet végül sikerült elveszítenie:-)
Visszafelé ballagva ért a nap igazi meglepetése: az idei első házi rozsdafarkú!
Heló! Ez revírtartó példány lehet? Mert áttelelőket ismertem HBöszben, ill. Debrecenben is. Az a "fékernyős" danka nagyon vicces! Kényszerleszállást hajtott végre... :)
VálaszTörlésSzia! Én is találkoztam decemberben áttelelővel, de azóta nem. Így ez az első idei:-)
VálaszTörlés