A nyári szünet finisében tettünk ma egy hortobágyi kirándulást a lányokkal. A malomházi bemutató területen még nem jártunk, így első utunk szafarisra sikeredett:-)) Ismerkedésünket a keselyűkkel kezdtük. Itt Dudás Miklóssal is találkoztunk, így "első kézből" tudtuk meg a legfontosabbakat ezekről a különleges madarakról. A visszatelepítési programra Romániával és Szlovákiával együtt próbálnak pályázni, reméljük sikerrel. Bár megszaporodtak az észlelések mostanában, még mindig elég ritkaságszámba megy egy keselyűvel való találkozás. Nekem most is csak itt, a bemutató területen sikerült látnom néhány fakó keselyűt. Az élmény így nem teljes, de azért a madarak látványa mégis megérdemelte a figyelmet:
Akárcsak a rétisas portréja, ami sohasem lesz akkora dicsőség, mint egy szabadban lencsevégre kapott madár megörökítése, az impozáns madár azonban így is élményt jelentett. Igazi sastekintet:
Íme a tananyag:
A sakált sajnos nem találtuk, a nagy hőségben biztosan elhúzódtak a hűvösbe.
Két rokona azonban szépen mutatkozott.
A róka:
és a farkas:
Persze a vadlovakat is meg kellett örökíteni:
És miközben visszafelé ballagtunk, a keselyűket is még egyszer felkerestem:
A Hortobágy-Halastó a gyerekeknek is mindig élmény, főleg, amióta a kisvasút üzemel. Tettünk hát egy látogatást a Kondásra is.
Szürke gém:
Fattyú szerkő, amint épp lecsapott valami kis halra, de az ügyesebb volt nála. A remélt zsákmány helyett csak egy kis vega kaja akadt a csőrébe...
Miközben a vízcseppektől szabadult meg röptében, érdekes pozíciót vett fel:
Íme egy klasszikus fattyúszerkő-röpkép:
A szárny sötét színű karpális csíkja is jó bélyeg lehet a faj esetében:
Nagy kócsagot és szürke gémet már fotóztam előnyösebb helyzetben is, most ennyire futotta:
A visszafelé robogó kisvasútról minden remény nélkül próbáltam megörökíteni a nagy és a kis kócsagot egymás mellett. Mégis sikerült, legalább dokumentum jelleggel az összehasonlítás végett.
Én és a kisöcsém...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése