Fél hatkor ébredtem fel. Elég sötét volt még ahhoz, hogy esetleg egy lessátras fotózást is megkíséreljek. Odaraktam hát a jó kis NDK-s ponyvámat, ennek előnye, hogy bármilyen ferde talajon fel lehet állítani. (az összecsukható, profibb lesátram igényli a sík terepet...) A múltkor a TKM-tározó északi részén találkoztam két fotóssal és magam is meggyőződtem arról, hogy a tórendszernek ez a része is jó a limikolákra. Ide készültem. Kezdett ugyan lassan világosodni, de bíztam benne, hogy még be tudok sátrazni. Ám a gátőrház előtt ismét ott állt a kocsi, amivel a múltkor a fotósok jöttek. Tehát megint dolgoznak - bosszankodtam egy kicsit -, de nem akartam megzavarni őket, így inkább dél felé vettem az irányt. Később kiderült, hogy nem döntöttem rosszul. Ilyen szép napkeltében volt rögtön részem:
Később kisebb darucsapatok is feltűntek, jobbára délnyugat felől bukkantak fel és a közeli szántókon szálltak le. A repülési útvonalba én is beleestem, és alig lett egy kicsivel jobb fény, már fotózhattam is:
Magán a tározón kevés madár mozgott. Füstös cankók, négy havasi partfutó, sárszalonkák. Aztán egyszercsak észrevettem valami újat. Ezüstlile! Nemcsak a tározón, hanem a Tócó-völgyben is új faj! No, ezt valahogy meg kellene örökíteni - gondoltam, de a madár igen messzire volt. Az egyik gáton egészen meg tudtam közelíteni, de itt meg a növényzet takart be:
Egyszer-egyszer felrebbent a lile, de mindig a ugyanarra a tóra szállt vissza, így próbálkozhattam nyugodtan. Igyekeztem minél több képet készíteni (kétszáznál is többet), hátha lesz közte egy-két jó. A nagy távolság és a manuálfókuszos objektív is nehezítette a dolgomat, sőt volt amikor félellenfényben látszott csak a madár. Végül ezek a fotók sikerültek legjobban:
Ezt a képet pedig a birdingre is feltöltöttem. A lehetőségekhez képest nem sikerült olyan rosszul:
Nem tudom, hogy az északi részen a fotósok hogy boldogultak, mindenesetre én nem bántam meg, hogy dél felé indultam:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése