Végre kijutottam a TKM-tározóhoz is! Augusztus vége lévén joggal bíztam abban, hogy vékonycsőrű víztaposóra is bukkanok majd, ám ezúttal nem volt szerencsém. Sok madaras élmény azonban így is akadt. A Városréten a sárándi juhásszal is találkoztam, aki mesélte, hogy a villám néhány méterre csapott csak le tőle a múlt héten és ez már a harmadik ilyen esete volt életében. Szerencsére megúszta most is... A tározóról nem tudott információval szolgálni, mert a sok víz miatt mostanában nem járt arra legeltetni. Így aztán rám várt a felderítés:-)
A gátról búbos vöcskök, tőkés és kanalas récék, szárcsák kerültek szem elé először. A nádban pedig mozgolódott valami: egy cserregő nádiposzáta! A nap is kisütött, így bátran próbálkozhattam a nem túl távoli madár felképezésével:
A várva várt víztaposók tehát elmaradtak, de hogy mégis legyen limikolás élményem, arról az alábbi szürke cankó gondoskodott. Csak keresztülrepült előttem, miközben jellegzetes hangját is hallatta. Hogy honnan repült fel, nem tudtam kideríteni, pedig később még füstös cankóval is találkoztam hasonló módon.
(De annyi a vízállás, pocsolya mindenfelé, hogy bárhonnan jöhetett.)
A hattyúk jelenléte már megszokott, most is egy pár mozgott a tavakon, meg egy másik legalább három fiókával.
Ezúttal is egy röpképpel próbálkoztam:
Azért a récék között is akadt valami érdekes: egy kontyos réce. Nem ritkaság itt a tározón, de azért mindennaposnak sem nevezhető:
A gázlómadarak közül vörös gémmel és bakcsóval is találkoztam még, no meg néhány nagy kócsaggal, de a leggyakoribb most is a szürke gém volt:
A tározó dél gátjáról még egy sárszalonkát is sikerült felrebbentenem. Gyorsabb is lehetett volna a reflexem, így azonban csak egy ilyen röpképet tudtam összehozni:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése