Hajnali fények

Egyetlen cél vezérelt csupán ma hajnalban. A közeli Gyékényesben (ami egy vízinövényekkel benőtt, ezüstfákkal, vadrózsabokrokkal tarkított egykori bombatölcsér) a poszátákra voltam kíváncsi. Azonban egészen más fajokra bukkantam a kora reggeli fényben. Talán az álmosság, talán a (fél)ellenfény csapott be, de néhány másodpercig ugyancsak meresztettem a szemem a magasfeszültségű vezeték oszlopán álldogáló alábbi madárra: A rejtély aztán hamar megoldódott. Egy szarka mutatta a hátsóját... Alig ballagtam tovább, egy fülesbagoly repült ki a fák közül. Nemsokára utódaira is rábukkantam. Először nagyobbfajta szőrcsomóknak tűntek, majd ahogy a távcsőbe pillantottam, fény derült a kilétükre:

A három bagolyfióka mellett néhány szürke légykapó jelentett még izgalmat, no meg a lépten- nyomon megszólaló énekes nádiposzáták. Lám, végül még poszátákkal is sikerült találkoznom!

Sőt, még réti tücsökmadár hangját is véltem hallani egy rövid időre, de főleg a fülemülék daloltak.