Kamillaillatban

Újra szép napra virradt. A sárándi határban a Városréti legelőn keresztül közelítem meg a tározót. Kezdenek virítani a kamillák, a gáton megállva pedig az illatukat is hozza a szél. De a fülnek és a szemnek sincs pihenője: Előttem egy üstökösgém rebben fel, majd még egy! Négy vörösgém is felrepül. De a nádas is hangos: cserregő nádiposzáták, nádi tücsökmadarak és nádirigók is szólnak. Egy cserregő egész közelre bevárt, "kötelező" volt fotózni. (Kár, hogy a nádszálak takarták.)

A vörösgémek is újra megjelentek fölöttem. Kiváló fényekben lehetett megörökíteni az egyiküket. A költésüket még nem sikerült itt bebizonyítani, de mindenesetre érdemes lesz figyelni a viselkedésüket.

A cigányrécék például itt kiváló fészkelőhelyet találtak. Most is legalább húsz-huszonöt példányt látok, kisebb csapatokban repülnek át előttem.

Idén először kerülnek elém a fattyúszerkők.

Egy kiadós madarászat végén a Városréti legelőn figyelgetem még a partimadarakat. Sajnos a magas napállás miatt már remeg a levegő, de vagy száz pajzsoscankót és néhány piroslábút azért kiszúrok. Mellettem pedig egy seregély énekel a fán! Vannak, akik nem szeretik, de szerintem ő sem csúnya madár!